A japánok után tanuljunk valamit az olaszoktól!

A technikai elemzés eszköztárát vizsgálva már ejtettünk pár szót a vonaldiagramokról. Itt az idő, hogy megismerd Fibonacci nevét, mert a róla elnevezett számokat szintén előrejelzésre használják a devizakereskedelemben.

Fibonacci

Leonardo Fibonacci egy olasz matematikus volt, akinek elmélete szerint az elő világban vannak számsorozatok, amikkel a fejlődést meg lehet határozni a matematika nyelvén is.

A számok a következők:
1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89,144….

Ezeket a számokat mindig az előzőekből származtatjuk például 1 után a 2 utána 1+2 ahhoz, hogy 3-at kapjunk. Majd 2+3 összeadva megkapjuk az 5-t.

Ezek alapján meghatározható a különböző trendeknél az ellenállási és támasz szintek. Illetve a profit kivételi helyeket határozzuk meg vele. Nem kell pontosan megtanulnunk, hogy hogyan számolja ki, de a diagramrajzoló programunk tudja.

A Fibonacci számokat a gyakorlati életben számos előrejelzésre használják, így alkalmazhatónak bizonyulnak a devizatőzsdei pszichológiai folyamatok előrejelzésére is. Mindenesetre sokan úgy tartják, hogy a Fibonacci számok devizatőzsdei használata esetén amolyan tyúk-tojás problémáról van szó, azaz nem tudni, hogy azért működnek a támasz és ellenállási szintek, mert mindenki figyeli őket, tehát önmagukat beteljesítő jóslatként értelmezhetők, vagy pedig egyszerűen a mindennapi életben megfigyelhető törvényszerűségeket írnak-e le.

Fibonacci visszatérés (Fibonacci Retracement)

Az elemzés a trend utáni piaci visszatérési szint meghatározásában nyújt segítséget.

A három egyenes a piaci mozgás két szélső pontjának megadásával lehet megalkotni. A középső vízszintes egyenes a két szélsőértéktől egyenlő távolságra helyezkedik el, az alsó egyenes a Fibonacci arányok szerint 38,2%-ra, a felső egyenes 61,8%-ra helyezkedik el a kijelölt alsó ponthoz viszonyítva. Az egyenesek támasz és ellenállási szinteket jelölnek ki. Ha korrekció következik be a trendben, gyakran 50%-kal is változik az árfolyam, mielőtt folytatódna a trend. A korrekció általában legalább egy harmad, legfeljebb két harmad arányú. Ha ennél több, akkor ez a trend változására utaló jel.

Fibonacci elméletén kívül azonban még érdemes megismerni más összefüggéseket is.

Elliot hullámok

A hullámszabály felfedezése Ralf Nelson Elliott nevéhez fűződik. Ő ismerte fel, definiálta, és mutatta be először a hullámmozgás jellemzőit. A hullámszabály azt jelenti, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, hanem a piac hangulatváltozásait visszatükrözve növekedés-csökkenés jellemző.

Módszerének lényege, hogy az emelkedő mozgásokat 5 részre bontotta, és az egyes részeket számokkal jelölte, a korrekciós hullámokat 3 részre bontotta, és római számokkal jelölte. Különböző szabályokat állított fel az emelkedő, és korrekciós hullámokra:

	a hatást, azaz az emelkedést vagy esést, mindig valamilyen ellenhatás követ

	5 hullám van a fő trend irányába, majd ezeket mindig 3 korrekciós hullám követ

	az 5-3 –as mozgás (hullám) egy ciklus. Az 5-3 –as mozgások sorozata azután az újabb, nagyobb 5-3 –as hullám alosztályává válik

	az 5-3 –as hullámok állandóak maradnak (konstansnak tekinthetők), habár mindegyik időtartama változó lehet. Az Elliott hullámok gyakorlati alkalmazásának a célja, hogy az üzleti életben jelentkező változásokat, a mélypontokat és csúcsokat jelezze. A mélypontok a vételhez, a csúcsok az eladásokhoz igazodnak. A hullám a piac jövőbeni alakulásának becsléséhez ad lehetőséget, hasonlóan a többi elemzési módszerhez.

Támasz-ellenállás

Az árfolyamgrafikonok szemügyre vételekor megfigyelhetjük, hogy az árfolyam bizonyos szinteket meglehetősen nehezen lép át, sok esetben visszapattan azokról, más esetekben pedig egy idő után határozottan, és jelentős forgalom mellett áttöri azokat.

Ezeket a szinteket nevezzük támasz (support), illetve ellenállás (resistance) szinteknek, melyek stop loss szintekként is kiválóan alkalmazhatóak. Támasz (support) szintnek nevezzük a technikai elemzésben azt az árfolyamvonalat, árfolyam szintet, mely alá nem tud tartósan süllyedni az árfolyam. A támasz szintnél jelentős vételi hullámra lehet számítani, mivel a befektetők többsége úgy véli, hogy ez alá a szint alá már nem eshet az árfolyam.

Az ellenállás (resistance) esetében ezzel pont ellenkező a helyzet: ebben az esetben a befektetők döntő többsége úgy gondolja, hogy az árfolyam az ellenállásról le fog fordulni, azaz csökkeni fog, így eladói nyomás alakul ki a piacon. Mind a támasz, mind az ellenállás esetében találhatunk példát árfolyamszintekre, illetve árfolyam sávokra. Ez utóbbi esetben nem egy konkrét érték, hanem egy viszonylag szűk ingadozási sáv határozza meg a támaszt és az ellenállást.

Ugye mennyivel könnyebb az élet, ha kihasználjuk a számítógépes programozók által nyújtott lehetőségeket?

Üdvözlettel:

A Forex Akadémia csapata

Ha tetszett amit eddig olvastál, ide kattintva ajánlhatod barátaidnak is!